Minimális követelmények magánmedencék létesítésekor

(1. rész)

MEDENCEHIDRAULIKA

1.    A medence áramlása és a medence hidraulikája

A medence vizébe bekerült szennyező anyagok folyamatos eltávolítása érdekében a vizet egy elvezető rendszeren keresztül a szűrőrendszerbe vezetjük, ahol megtisztítjuk, majd a keringető rendszerrel vízbevezető fúvókákon keresztül a medencébe vezetjük vissza.
Mivel e tisztítási (szűrési) eljárásnak egy bizonyos időn belül, lehetőleg egyenletesen az egész vízmennyiségre ki kell terjednie, ezért ehhez optimális vízáramlás, illetve medencehidraulika szükséges. Amennyiben a medencében nem kielégítő a víz mozgása, úgy nem játszódik le megfelelően a vízkicserélődés, és a hozzáadott fertőtlenítőszer nem tudja a csíraölő hatását teljes egészében kifejteni.

2.    Medenceáramlási rendszerek

A medence méretéhez, alakjához és felhasználási módjához mérten különféle alkalmas medenceáramlási rendszerek léteznek:

•    A szkimmeres (vízfölözős) rendszer, nagyon kevés műszaki ráfordítással, ezáltal kedvező költséggel, viszont korlátozott hidraulikus hatásfokkal.
•    A feszített víztükrű rendszer lényegesen nagyobb műszaki és építészeti ráfordítással, ennek megfelelően magasabb költséggel. Megfelelő kialakítás esetén optimális hidraulika valósítható meg.

2.1.     A szkimmeres (vízfölözős) tisztítórendszer

•    Helytakarékossága és viszonylagos egyszerűsége miatt ez a rendszer a legkedvezőbb költségű medenceáramlási rendszer.

•    Lényeges hátránya, hogy nem kielégítő a medenceáramlás. A rendszer használatát korlátozza a medence alakja, illetve geometriája, valamint a helyenként nem elégséges felszíni vízelvezetés. A medence felső vízrétegeinek rossz áramlása következtében szennyeződések, kórokozók, baktériumok stb. halmozódhatnak fel. Ezenkívül a kb. 15-20 cm magas vízfelszín feletti medenceszegély sávon egy baktériumszennyeződéses filmréteg képződhet.

•    A szkimmereket a medence egyik (kültéri medencénél a szélirányba eső) rövidebb oldalán, a fenékelszívókat a szkimmerekkel egy vonalban, a medencefal közelében, a változtatható beömlési irányú fúvókákat a vele szemben lévő oldalon kell elhelyezni, így hosszirányú medenceáramlás alakul ki. Az elszívás aránya: 2/3 a szkimere(ke)n, 1/3 a fenékelszívó(ko)n keresztül.

•    A szkimmernyílás vízszintes középvonala (típustól függően) a medence peremvonalától 15-20 cm-re legyen

•    A fúvókák tengelyvonala egy sorban, a vízszint alatt  minimum 20-30 cm-re helyezkedjen el. Nagyobb vízmélységeknél (1,5 m alatt) két sorban helyezzük el őket. A medenceáramlás javítására a fúvókák csővezetékrendszerét úgy kell kialakítani, hogy minden vízbevezetőhöz ugyanolyan hosszúságú csővezeték szakasz tartozzon (u.n. szarvasagancs rendszer), így minden fúvókán (megközelítőleg) azonos mennyiségű és sebességű víz fog áthaladni.

•    A szükséges szkimmerek, fenékelszívók, és a fúvókák száma a vízfelület nagyságától, illetve a keringtetett uszodavíz mennyiségétől függ. Általában elmondható, hogy kb. 30-40 m2 vízfelülethez, és 10-15 m3/h keringtetett víz mennyiséghez kell egy szkimmer.

•    A fúvókák az oldalsó medencefaltól 1 méternél, egymástól pedig 2 méternél ne legyenek messzebb.